2025 Májusi krónika

Május 30-től június 1-ig életem legkülönlegesebb cserkész portyáján vehettem részt. A portya szokásosan indult, elmondták hol fogunk találkozni és mikor. Mi pedig oda mentünk az adott időpontra. Csak miután felültünk a vonatra, azután történ az első furcsaság... Ugyanis az őrsvezető (a többi őrsvezető a helyszínen várt minket), aki velünk jött hirtelen eltűnt és csak egy levelet meg egy telefon hagyott maga után… A levélben egy térkép volt a szállásunkhoz és a telefonon tudtuk hívni az vezetőinket, ha valami baj történt volna. A vonatút után a szálláshoz egy kis üggyel bajjal, de eltaláltunk. Másnap megint megkaptuk az utasításokat, amiket sikeresen is teljesítettünk is, vagyis a túránk során felvettük az erdőben „hagyott” alapanyagokat a vacsoránkhoz. A harmadik nap elmentünk Margit körúti Ferencesekhez szentmisére, ahol újra találkoztunk a vezetőinkkel.

A portyában az tetszett a legjobban, hogy papír alapú leveleken keresztül kaptuk a feladatokat, ezen kívül a fiúkkal mi osztottuk be az időnket és nagyrészt mi döntöttük el mit szeretnénk csinálni. Összeségében a portya egy óriási élmény volt és szeretném, hogy legyen még ilyen.

Hodász Áron

Az eredeti terv egy hatalmas piknikezés lett volna, amit elmosott az eső, ezért egy alternatív megoldásra került sor. Közös csapatépítő játékok után szabadon mozoghattak a cserkészek és látogathattak meg különböző termeket, ahol izgalmas játékok, programok várták őket. Társasozásra, kézműveskedésre, elcsendesülésre is volt lehetőség, és még sok más dolgot is kipróbálhattak. Ezután egy közös agapéval záródott az “őrsgyűlés”, ahol a szülők jóvoltából rengeteg finomság várta az éhes cserkészeket. Szuper alkalom volt, hogy az őrsök egymással is ismerkedhessenek, barátkozhassanak a tábor előtt. Az agapé alatt a tábori keretmese első jelenetére is sor került, ami bár felfedte a nagy titkot, mégis hagyott maga után kérdéseket.